I./9. rész- Nagy balhé, majd egy tökéletes nap kezdete

Kint minden hemzsegett a rajongóktól és az újságíróktól. A vakuk egyre csak villogtak, amitől már csak foltokban láttam. Megpillantottam Niall autóját aminek az ablaka be volt törve és mellette állt egy rajongó golfütővel és Niall irataival a kezében. Érthető, hogy imádják de ez már túllépett minden határon! Hogy lehetnek képesek ilyesmire?! Megállt az utcán egy fekete autó, és hirtelen kipattant belőle Paul még néhány biztonsági őrrel. Odasiettek hozzánk, kikapták az őrült rajongó kezéből a golfütőt és a papírokat és visszamentünk a házba. Amint észhez tértem, feltűnt hogy Niall sír. Én sem cselekedtem volna máshogy. Nem bírnám amit ők nap mint nap átélnek. Beesteledett mire eltűntek a rajongók. Amikor kimentünk az ajtón még volt ott egy- két lány, de ők teljesen nyugodtan gubbasztottak a fűben. 
-Szia, mi a neved? -kérdezte Niall az egyikőjüktől. 
-Enikő- mondta félénken a lány és látszott az arcán hogy eléggé meglepődött. Niall kivette a kezéből a kis füzetet és a tollat, aláírta és már indultunk is. Beültünk a fekete autóba, ami belülről meglehetősen nagynak tűnt. 
-Niall, minden rendben? 
-Igen, Zsófi semmi baj...Csak kicsit kiborultam, de már semmi gáz. Paul ura a helyzetnek. -válaszolta savanyú arccal- Ugye, Paul?- Paul csak megértően bólintott. 
Bementünk a hotelbe és lepakoltuk a cuccaimat a szobában, majd csatlakoztunk a srácokhoz. Éppen Louis nagy kedvencét, a Grease-t nézték. Az első húsz perc után elaludtam Niall mellkasán. 
Reggel a nagy ágyunkban ébredtem, Niall ezúttal mellettem feküdt. Nyomtam egy apró puszit az arcára, majd gyorsan felvettem az ingét, ami óriási volt rám, de gondoltam végre én is átélhetem azt amit a lányok a filmekben. Kimentem a konyhába, ahol Liam már javában szorgoskodott.
-Jó reggelt! -köszöntöttem. 
- Neked is!-mondta mosolyogva. 
-Hogy aludtál?
-Gondolom, te jól. Elég fáradtnak tűntél, főleg amikor bealudtál a film közben. -mondta, majd kacsintott egyet. Kinyitottam a hűtőt, hogy lássam miből élünk. Volt benne paradicsom, saláta sajt és rántott hús, ami a tegnapi vacsiból maradt. Felszeleteltem a hozzávalókat majd rápakoltam egy- egy szelet kenyérre és csináltam mellé teát. Tálcára raktam, majd visszasiettem a szobába, mert izgultam hogy közben felkelt-e Niall. De szerencsém volt. Leraktam az éjjeli szekrényére a reggelit. Csípőjére ültem és csókolgatni kezdtem ajkát, amitől szeme lassan felnyílt és mosolyra derült a szája. 
-Jó reggelt, Manóm! -mondtam vidáman. 
-Jó reggelt!-majd megpillantotta a tálcán sorakozó finomnak tűnő szendvicseket és rögtön felvillanyozódott. -Ezt nekem csináltad?-kérdezte édes hanglejtéssel. 
-Igen, ezt mind neked csináltam. 
-Köszönöm! -leültem mellé az ágyba és enni kezdtünk. 
-Hm, ez nagyon finom! -mondta a szendvicset ízlelgetve. 
Semmi nem maradt a reggeliből. Még egy kicsit fetrengtünk az ágyban, és tervezgetni kezdtük a napunkat. 
-Úr Isten! Hétfő van!
-Igen, és? -kérdezte Niall lazán. 
-Nekem már rég az iskolában kéne ülnöm! -mondtam frusztráltan. 
-Áhh, Zsófi... Anyukád leigazolta, már ezt is megbeszéltem vele. 
-Huh, köszi Niall! Imádlak! Na akkor most szedjük össze magunkat és menjünk el vidámparkba! Még a gyerek koromat élem! -mondtam nevetve. Niall nevetett egy jót majd csókot nyomott a számra.

Remélem tetszik! Legalább 3 komi. Puszi